A házasság bírósági felbontással szüntethető meg azzal, hogy a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján a házasság megszűnik. A házasság felbontása alapulhat a házastárs, vagy házastársak ún. „feldúltságán” (tényállásos bontás) vagy „megegyezésén”.
A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ezt nem csak az egyik házastárs, hanem mindketten külön-külön, illetve együttesen is kérhetik, ha úgy ítélik meg, hogy házaséletük visszafordíthatatlanul megromlott.
A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására nincs kilátás.
A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásáról különösen abban az esetben beszélhetünk, ha az életközösség megszűnt és helyreállítására az ahhoz vezető folyamat, illetve a házastársak különélésének időtartama alapján nincs kilátás.
A házassági életközösség a házastársak között fennálló lélektani, erkölcsi és vagyoni elemekből álló kapcsolat, aminek rendszerint része a közös háztartás, a közös gazdálkodás és egy bensőséges személyi viszony.
Mindkét esetben érdemes ügyvédi támogatást igénybe venni, legyen szó akár jogi tanácsadásról, peren kívüli egyeztetésről, vagy jogi képviselet ellátásáról.
Folyamatban lévő válóper vagy egy lehetséges válás miatt konzultálna ügyvéddel.
Ügyvéd irányítása és szakmai támogatása mellett kerül sor a kialakult jogvita közös és a felek számára elfogadható módon történő rendezésére.
Az ügyfél jogi érdekeinek peres eljárásban történő hatékony érvényesítése.
Feldúltságon alapuló bontás esetén a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához vezető okfolyamat vizsgálata a bírói bizonyítás körébe tartozik, amit az eset összes körülményeire tekintettel kell vizsgálni, ezért egy-egy körülmény vagy házastársi magatartás kiragadása önmagában nem tekinthető a házasság felbontásának alapjául szolgáló oknak.
A bontás és az okfolyamat feltárása során a házasság helyrehozhatatlan megromlására utalhat az egyik házastárs kötelességsértő magatartása, ami a másik félben olyan lélektani hatást vált ki, ami számára a házasság tarthatatlanságához vezetett, vagy a házastársak fokozatosan elhidegültek egymástól és ezáltal kapcsolatuk visszafordíthatatlanul tönkrement.
A házastárs kötelességsértő magatartására utalhat különösen hűtlensége, agresszív magatartása, a másik fél tettleges bántalmazása, kábítószer- vagy alkoholfüggősége, házastársával szembeni folyamatos lejárató viselkedése másik előtt stb.
A különélés a korábban fennállt életközösség megszakadását, megszűnését jelenti, amikor az életközösség helyreállítására azért nincs esély, mert a házastársak egyike, vagy mindketten új életre rendezkedtek be, aminek részeként a felek új társat találtak maguknak, esetleg új kapcsolatukból gyermekük is született.
Meg kívánjuk jegyzeni, hogy bár fentiek nem szolgálnak feltétlenül a házasság tényálláson alapuló felbontásához, de az már a megromláshoz vezető körülmények és okfolyamat vizsgálatának kérdése. Ha remény mutatkozik a házasság megmentésére, az ún. „feldúltságon” alapuló bontás nem lesz megállapítható.
Felbontja a bíróság a házasságot akkor is, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Ez a feldúltságon alapuló tényállásos bontással szemben az ún. „megegyezésen alapuló” bontás, ami a házastársak kifejezett és egyértelmű közös kérelme alapján, egyező akaratnyilvánítással történik.
Lényeges különbség, hogy ez esetben a bíróság a házasságot a megromlásához vezető körülmények vizsgálata nélkül bontja fel. A házastársak végleges akaratelhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezése alapján a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásának folyamatát a bíróság nem vizsgálja. Feltéve, hogy a házastársak az ún. járulékos kérdésekben is megegyeztek egymással.
Fentieket a házastársaknak kizárólag akkor kérhetik, ha megállapodásukban a közös gyermek tekintetében, tovább egymás közötti viszonyukban:
kérdésében megegyeztek és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.
A honlapot Dr. Szépvizi Dávid Ferenc, a Budapesti Ügyvédi Kamaránál 36073787 számon bejegyzett egyéni ügyvédje tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó szabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt megtalálhatóak a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.